A

Lendülettel

Magyarországért

céljai


Az idősügy, mint társadalmi,

gazdasági, politikai kihívás

Az idősügy, mint társadalmi, gazdasági, politikai kihívás

Az idősügy ma az egyik legfontosabb nemzeti kérdés. A magyar háztartások negyven százalékában élnek idős emberek, a nyugdíjas korú népesség száma megközelíti a hárommilliót, a születéskor várható élettartam megnőtt, s a gyors társadalmi, gazdasági és demográfiai változások következtében az időskor ma egészen mást jelent, mint korábban. Az elöregedő társadalom sokféle gazdasági, szociális és társadalmi kihívás elé állít bennünket. A biztonságos és méltó időskor csak kevesek kiváltsága, nem a szabadság, az értelmes aktivitás, vagy a pihenés ideje. A nyugdíjasok többsége idős korában kirekesztést, magányt, hátrányos megkülönböztetést, elszegényedést él át. Az internet korában változnak az időskorhoz társított magatartásminták, egyre többen akarják az aktivitásukat minél tovább megőrizni, és mind többen akarnak tenni is azért, hogy egy élhetőbb és igazságosabb világban éljenek. S egyre kevesebben hajlandók elfogadni, hogy az idősödés nem méltó folyamat egy hosszú, munkával töltött életút végén.

Céljaink

A Lendülettel Magyarországért elnevezésű új párt a Nemzeti Idősügyi Program kidolgozását tartja az egyik legfontosabb jövőbeli feladatnak. A Programnak állami, társadalmi, politikai és egyéni szinten egyaránt meg kell határoznia a fejlesztendő területeket, és áttörést kell elérnie az idősekkel szembeni jelenlegi szemléletben. Meg kell fogalmaznia egy olyan jövőképet, amely garantálja a biztonságos és méltó idősödést a társadalom valamennyi tagja számára.

Az időskori jövedelembiztonságot az aktív életszakaszban kell megalapozni. Magyarországon az EU tagállamaihoz viszonyítva még mindig alacsony a foglalkoztatottság, bár az utóbbi években a statisztika sokat javult. A statisztikák azonban a foglalkoztatottak közé számítják a külföldön dolgozókat, az ott adófizetőket és a közmunkásokat is, ezért olyan bíztatóak az adatok. A valóságban egy folyamatosan fogyatkozó fiatal népesség tart el egyre több idős embert, ami veszélyezteti a nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatóságát.

A Lendülettel Magyarországért, mint közösségépítő és kritikusan gondolkodó emberek szervezete a társadalmi szolidaritás, az igazságosság és az esélyegyenlőség jegyében arra törekszik, hogy az idősek jóléte mind anyagi, mind egészségügyi, mind társadalmi és foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján biztosítva legyen. Ehhez elsősorban a szociális, az egészségügyi, az oktatási és a foglalkoztatáspolitikai rendszerek harmonizációjára van szükség, továbbá az egyénre szabott szolgáltatások sokirányú fejlesztésére.

Meg akarjuk szüntetni az idősekkel szembeni diszkriminációt, az előítéleteket, a kirekesztést, a hátrányos megkülönböztetést, és segíteni akarunk abban, hogy az idősek aktív, önálló, önmagukról gondoskodó társadalmi csoportként létezzenek, és ekként is jelenjenek meg a közgondolkodásban. S hogy minél többen vállaljanak közéleti, közösségi szerepet, hallassák a hangjukat, kerüljenek a döntések közelébe, vegyék a kezükbe a saját sorsuk irányítását.


Az időseket sokféle hátrányos megkülönböztetés éri a koruk miatt, amit elfogadhatatlannak tartunk.

  • Gazdasági diszkrimináció – a koruk miatt kirekesztik őket a munkaerőpiacról.

  • Lakóhelyi diszkrimináció

  • Kirekesztés a médiából, a társadalmi és a közéleti cselekvésből.

  • Az idős nők elleni diszkrimináció


A nők a családok és a társadalom rejtett munkaerőserege. A tradicionális, patriarchális értékrend a mai idős női generációt a családjuk kiszolgálására, saját érdekük háttérbe szorítására szocializálta, s ez a női korcsoport ma is több ingyen- és háztartási munkát végez, mint a férfiak.

A férfiak és a nők bérei közötti különbség 15%, az azonos értékű munkák esetében 10%. Az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve csak papíron létezik. Az idős nők korábbi alacsonyabb bérszínvonala és a jelenlegi nyugdíjrendszer miatt a nők nyugdíja tíz százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, és alacsonyabb megtakarítások is jellemzik őket. A gyerekszülés és a gyereknevelés miatt a nőkre jellemző töredezett karrierutak, valamint a rosszul fizetett „női szakmákban” (pedagógus, ápolónő, szociális segítő, stb.) eltöltött hosszú évek következménye, hogy idős korukban a nők könnyebben válnak kiszolgáltatottá, mint a férfiak.

Magyarországon hetven év felett kétszer annyi nő él, mint férfi. A statisztikák szerint a nők biztonsággal számíthatnak arra, hogy négy-öt évvel tovább élnek, mint a férfiak, ám ez a hosszabb élettartam gyakran negatívumba fordul ál, nem jelent jó életminőséget. A hatvanöt évnél idősebb nők többsége nem elégedett sem az anyagi helyzetével, sem az egészségi állapotával. Egyharmaduknál jelentkeznek depressziós és szorongásos tünetek, és sokféle szervi betegségtől is szenvednek. A nőkre hosszú özvegység, magány, érzelmi és egzisztenciális kiszolgáltatottság vár idős korukban. Az egyszemélyes háztartásokat alkotó nők a rájuk háruló magas fenntartási költségeket, a betegségekkel kapcsolatos gyógyszerkiadásokat nehezen tudják a nyugdíjukból fedezni.

Erősíteni akarjuk a nemzedékek közötti szolidaritást. A modern társadalmakban egyre kevésbé maradtak meg a természetes, organikus szolidaritás körei, fölfeslett a társadalmi szolidaritás szövete. Az állami intézmények nem közvetítenek elvárásokat a nemzedékek közötti szolidaritásról, legfeljebb szolidaritást pótló intézményeket hoznak létre, amelyek jól-rosszul működnek, mint pl. a szülőtartás kötelezettsége. De a felülről a társadalomra kényszerített összetartozás és megkövetelt együttműködés soha nem működik jól. Éppen ezért helyi kisközösségek szervezésével, mentori, közös tanulási és kapcsolatépítő programokkal szeretnénk segíteni a generációk közötti szolidaritás újjáépítését, mert hisszük, hogy a helyi sajátosságokra épülő kezdeményezésekből a fiatalok és az idősebbek egyaránt profitálhatnak.

Az idősek érdekeit az állami, a civil és a magánszféra közötti együttműködés és párbeszéd erősítésével akarjuk képviselni. Meg akarjuk teremteni a társadalmi részvétel, az élethosszantartó tanulás, az aktív, produktív időskor feltételeit. Az internet korában a régebben megszerzett tudás és tapasztalat modernizálására, új szaktudás, új ismeretek és tapasztalatok megszerzésére van szükség. Ezt szolgálják az élethosszantartó tanulási programok, a különféle kulturális és egyetemi szolgáltatások. (Harmadik kor egyetem.)

Egyazon országban és kultúrában élünk, közös a múltunk, közös a történetünk, még ha sokan, sokféleképpen is éltük meg az elmúlt évtizedeket. Sok közös tapasztalatunk és veszteségünk van, mindannyian átéltük a kilépést a munka világából, az ezzel járó társadalmi presztízsveszteséget, a különféle hátrányokat és igazságtalanságokat, hanyatlásokat és felemelkedéseket. Mindezek tudatában úgy gondoljuk, hogy elérkezett az időskor újraértelmezésének ideje.


Néhány fontos társadalmi tény és adat

Egyre kevesebb aktív tart el
egyre több idős embert.
A magyar családok 40 %-ában élnek hatvanöt évnél idősebb emberek. Az egyszemélyes idős háztartások száma közel egy millió. A nyolcvan évnél idősebb emberek aránya minden más korcsoportnál gyorsabban nő.
A születéskor várható élettartam 5-6 évvel rövidebb nálunk, mint Nyugat-Európában. A hatvanöt éven felüliek
38%-a férfi, 62%-a nő.
A hatvanöt évnél idősebbek
35%-a krónikusan beteg.
2017-ben 2.606.759 nyugdíjas kap
havi ellátást.
Ebből öregségi nyugdíjas
2.021.570 fő.
Rokkantsági, rehabilitációs, özvegy, szülői, árva, stb. ellátásban részesedik
585.189 fő.
2017-ben az átlagnyugdíj az öregségi nyugdíjasok esetében 124.278 Ft/fő volt. 2017-ben az egyéb jogcímen kapott átlagnyugdíj 585.189 fő esetében
112.412 Ft volt.
2017 januárban a férfiak átlagnyugdíja 134.338 Ft volt, míg a nőké 123.725Ft. Az öregségi nyugdíjban részesülők 32%-a nem éri el a létminimum szintjét.
(88.000 FT)
A 65 év felettiek 13%-a
önellátásában korlátozott.
Az idős népesség 2%-a él
szociális intézményekben.